A virágpor a növények hímivarsejtje, amely a virág bibéjén keresztülhatolva, a magházban lévő nőivarsejttel egyesülve kiváltja a mag, ill. magvak képződését. A „szállítást” vagy élettelen közvetítők (a szél, ritkán a víz), vagy élőlények (rova­rok, madarak, emlősök) végzik.

A rovarok közvetítő szerepére berendezkedett növények kevesebb, de nagyobb fajsúlyú, általában ragadós pollent ter­melnek.

A pollen nem csak örökletességi anyagot, hanem táplálékot is tartalmaz, ezért szeretik és viszik haza a méhek. Egy mogyoró barkában pl. 4 millió pollenszem található.

Megfelelő körülmények között a méhek képesek jóval nagyobb mennyiségű pollent begyüjteni, mint amennyi a saját szükségletük fedezésére szükséges. Ezért nem érinti őket hátrányosan, ha a méhészek a felesleget – általában az áprilistól augusztusig terjedő időszakban – egy speciális készülékkel (pollencsapda) elveszik tőlük.

A méhek nem gyűjtik a legveszélyesebb, szénanáthát okozó virágport. A levegőben a könnyű fajsúlyú pollenszemcsék lebegnek, (amelyeket belélegezhetünk), a méhek viszont a minél fajsúlyosabb virágport értékelik.

A virágpor a méz után a legnagyobb tömegben előállított, fogyasztható méhészeti termék, melyből egy méhcsalád évenként 50-60 kg-ot is megtermel. Magyarországon kereskedelmi forgalomba mindig méhek gyűjtötte, szárított virág­por kerül.

A méhek gyűjtötte virágpor „szuper­táplálék”, hiszen a nyersroston kívül minden élettanilag szükséges tápanyagot tartalmaz. Ezen kívül növeli a vörös vértestek számát, a szervezet edzettségét, gyorsítja a test regenerálódását, étvágyjavító, elősegíti a jobb tápanyaghasznosítást és serkenti a szellemi képességet. Jó közérzetet, fokozott aktivitást biztosit. Erősíti a szívizmot (ezért lett a versenylovak takarmányának fontos eleme), valamint magas triprofán-tartalma miatt bevált hajhullás ellen is.